Ó a rémséges őszi éjszakák! Minden borul. Az ég is. Füred, s a fröccs is. Lisa biztat. Esernyőt szerel a vázra. Desiré legyint. Iszik. A tatai restiben mesél a régi, napos kávéházi teraszokról. Lisa evezni hívja a tóra. Desiré válaszra sem méltatja. Mélyet szippant szivarjából, s biciklikerekeket eregetve lemondóan mered a félhomályba. Vannak ilyen napok...
Hölgy esernyővel |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése